“Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani.”
igen, az ott egy visszaszámláló. és hogy miért is van ott? nos...
úgy döntöttem, hogy egy kis szünetet fogok tartani. elkezdődött ugyanis az, mint ami egy éve: a nyakamba szakadt rengeteg dolog. tanulás, ismétlés, gyakorlás, fejlődés, érettségi, felvételi, és a többi. egy éve még nem vettem elég komolyan a dolgokat, és lám, meg is lett az eredménye. tavaly ősszel már azt hittem, hogy sikerült elég alaposan felkészülnöm, de úgy látszik még mindig rés van valahol a gáton. ez az utolsó lehetőségem, úgyhogy most semmit sem bízhatok a véletlenre. biztosra kell mennem.
teljesen beletemetkeztem a bioszba és a kémiába, mert ha most nem sikerül még jobb eredményeket elérnem, ha most nem jutok be... akkor sohasem fogom tudni valóra váltani az álmomat. itt van még 4 hónap, az utolsó nagy hajrá, most vagy soha. minden percemet a tanulásnak akarom szentelni, mert mint tudjuk, áldozat nélkül nincs győzelem.
úgyhogy most egy rövidke időre mellőznötök kell engem és a mindennapi agymenéseimet. persze nagyon szeretem ezt a blogot, ahova mindig írhatok a napi dolgokról, érzésekről, bármiről amiről csak akarok, szóval biztos, hogy NEM HAGYOM ABBA, ez csupán egy kis szükséges technikai szünet, az oldal "tavaszi álmot fog aludni". szóval végleg nem tudtok megszabadulni tőlem. :D ha vége lesz a szóbeliknek, és tényleg teljesen szabad leszek és minden ilyen iskolai kötelezettségtől mentes, akkor fogok visszatérni. talán előbb, májusban, az írásbelik után... de legkésőbb július elején fogok visszajönni, addigra már biztosan letudom a dolgokat. remélem, hogy ugyan így itt lesztek majd, velem tartotok életem további történéseiben is, hiszen az a kezdete lesz valami teljesen újnak is.
úgyhogy kedves mindenki... viszlát. egy időre eltűnök, de nem örökre. addig is legyetek rosszak, de csak egy kicsit ;) mire legközelebb jövök, remélem, addigra már annyi pontom lesz, hogy magabiztosan kijelenthetem: MEGYEK AZ ORVOSIRA! :D
az érettségizős sorstársaimnak pedig sok sikert és kitartást kívánok, egy számomra nagyon inspiráló és ösztönző idézettel:
"Előtted a küzdés,
előtted a pálya,
az erőtlen csügged, az erős megállja.
És tudod az erő micsoda? - Akarat,
mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat."
csütörtök: elfogyasztott étel: semmi. elfogyasztott ital: semmi. láz: 39,2.
péntek: elfogyasztott étel: 2 db csokis keksz. elfogyasztott ital: fél pohár víz. láz: 38,0.
valahogy így telt el ez a 2 nap. nem volt erőm felkelni az ágyból, bekapcsolni a tv-t, ... azt már nem is mondom, hogy kémiára sem tudtam elmenni. így az év elején szépen kikészített ez az izé. de szerencsére már jól vagyok. és megállás nélkül csak eszek, mert olyan éhesnek érzem magam, mintha legalább évek óta semmit sem ettem volna. hiába na, ... tartani kell a versenysúlyom.
emellett tanulom a kémiát. tanulom a bioszt. élem az életem. és úgy érzem: kiegyensúlyozott vagyok. tele vagyok energiával és még több kitartással. lelkesedéssel. jó kedvvel. önbizalommal (?) . egyszerűen boldognak érzem magam és kész.
szerencsésen sikerült összeszednem valami vackot. vagy csak egy egyszerű megfázás, vagy valami más, áh tudja a franc, nem vagyok én még orvos.
a lényeg a lényeg, hogy nem vagyok túl jól. még szerencse, hogy van itthon 100%-os narancslé, mert ilyenkor mást képtelen vagyok lenyelni, annyira fáj a torkom. ez meg ütős kis C-vitamin bomba, szóval majd csak helyre rak.
holnap meg megyek kémiára... remélem már reggelre jobban leszek, de ígyis-úgyis megyek. olyan vagyok mint a jó postás: jöhet hó, fagy, szél, eső, betegség (LOL) , én tántoríthatatlan vagyok és megyek ! ;)
nem is értem miért írok. talán azért, mert olyan szívesen beszélgetnék valakivel. de akivel beszélgetnék, azzal nem tudok, mert a jövő heti vizsgájára készül, vagy más dolga van, vagy tudja a franc, én meg nem akarok alkalmatlankodni. szóval most itt írok a semmibe. szánalmasan magányosnak tűnhetek.
ma jó napom volt. több okból is. beszéltünk a Debreceni Egyetemmel, mert fogalmam sem volt, hogy hogyan kell passziváltatni magam a 2. félévre. de egy olyan kedves és segítőkész hölgy vette fel a telefont, aki mindenben segített, szóval emberek, 2012 június-ig újra passzív vagyok, yeeeeah!!
