Teljesen véletlenül ugrott be, hogy anno én írtam ezt a gportalos blogot. Gondoltam rákeresek, hátha él még az oldal... és tá-dááám!!
És be kell valljam, valami elképesztő élményben és időutazásban volt részem :) Visszaolvasni az akkori kis életem bejegyzéseit, történéseit, eseményeit, vágyait és problémáit. És az akkori dolgokat összehasonlítani a jelenlegi helyzetemmel. Hogy ahol a szárnyaimat kezdtem bontogatni, és az első nyári gyakorlatomat végeztem, később abban a rendelőben én lettem a körzeti fogorvos. Hogy mennyire örültem a fejemnek, amikor elkészítettem életem első tömését egy műanyag fogba, és még büszke is voltam rá :D :D Hogy az évek alatt Debrecen a második otthonom lett, ott találtam rá a legjobb barátaimra, és utólag be kell látnom, hogy -bár nem kezdeném előlről a rengeteg vizsga és tanulás miatt-, de az egyetemi évek valóban életem legszebb évei voltak, és minden percéért hálás vagyok. Hálás vagyok a sorsnak az  ott eltöltött csodálatos 5 évért, a rengeteg élményért, amikre ha visszagondolok most is belefacsarodik a szívem, a barátaimért, akik önmagamért szeretnek, a rengeteg tapasztalatért, és még a végtelenségig sorolhatnám... Vegyes érzelmekkel gondolok vissza arra az 5 évre. Szomorú vagyok, hogy elmúlt. Talán túl gyorsan..De boldog és hálás vagyok, hogy ezalatt sikerült megvalósítani az álmaimat, és egy reménytelen, csalódott fiúcskából fogorvossá váltam. Életem egyik legboldogabb pillanata volt, amikor az egyetem főépülete előtt az orvosi diplomámmal a kezemben a szökőkútban álltam. Ezt az élményt az a Beni, akit 2011-ben nem vettek fel az egyetemre egy kémia érettségi miatt (lol :D), el sem tudta volna képzelni. Ha üzenhetnék az akkori önmagamnak, csak annyit mondanék, hogy Sosem szabad feladni,(még a legszarabb és kiábrándítóbb helyzetekben sem) mert az álmok mindig valóra válnak!

azt sem tudom hirtelen hol kezdjem, szóval egyből belevágok a közepébe. már javában tart a suli, két hete elkezdődött a várva várt harmadév!! itt az órarendem:

(katt rá!)

ahogy látható nagyon nagyon sűrű, rengeteg órám van. viszont annyira boldog vagyok, mert mostmár nagyon sok fogász tantárgyam van (konzerváló fogászat,parodontológia,orálbiosz,...) amik nagyon érdekesek és végre tényleg olyan dolgokat tanulunk aminek majd hasznát is vesszük a jövőben!! az is nagy változás idén, hogy sokkal kevesebb elméleti órám van és nem kell annyit a könyvek felett ülni, hanem helyette rengeteg gyakorlatom van. a gyakorlatok mindig a fantom teremben vannak, ahol babákon gyakorolunk, és iszonyat király dolgokat csinálunk!!!! eddig például fogakat csiszoltunk, fogakat fúrtunk majd betömtük amalgámmal , esztétikus fehértöméssel, cementalapokat raktunk le, megtanultuk a helyes szonda és tükörhasználatot a szájban szóval húúú nagyon állat ez az egész, erre vártam már az első 2 évben is hogy végre ilyeneket csináljunk!!

azért most is van pár nagyon vacak tárgyam, immunológia, klinikai kémia, patológia.... a héten volt életem első patológia gyakorlata, a debreceni Kenézy kórházba kellett mennünk boncolásra. a részleteket nem mondom el, de borzalmas élmény volt, amit nem fogok egyhamar kiheverni (pedig a java majd csak jövőhéten jön, eddig csak egy kis bemelegítés volt...). én eddig azt hittem kemény vagyok és jól bírom az ilyet, az anatómia boncoláson sem voltak sose gondok, de ez teljesen más volt, össze sem tudom hasonlítani, és hihetetlen rosszul lettem. bementünk a boncterembe, és már a legelején tiltakozott minden porcikám ez ellen. aztán elkezdődött az óra, és a közepe táján elkezdett zúgni a fülem, forgott velem az egész terem, hallottam a tanárnak a hangját de már nem értettem hogy mit mondd, és egy pillanat alatt kivert a víz. próbáltam elterelni a gondolataimat, de nem tudtam elvonatkoztatni attól hogy hol vagyok és mi is történik, szóval eldöntöttem hogy akkor most vagy elájulok vagy nagy levegőt veszek és összeszedem magam. végül az utóbbi történt. de már most félek a jövőhéttől, hogy megint oda kell mennem.

amúgy meg ezt leszámítva eddig nagyon jóó a harmadév, ez az eddig legjobb év. nem kell olyan intenzíven tanulni, szóval van egy kis szabadidőnk, amikor megyünk ide-oda, közös programokat szervezünk a csoporttal meg a barátokkal, úgyhogy most tök boldog vagyok!!! :D

múlthét hétfőn kezdtem a szakmai gyakorlatomat egy helyi rendelőben, ahol 3 tagú a csapat: az orvos egy elég idős bácsi, a felesége egyben a fogtechnikusa & asszisztense & jobb keze, és Katika a legaranyosabb fogászati asszisztens és szájhigiénikus. amúgy mindenki nagyon kedves velem, attól féltem hogy majd biztos csak egy nyűg leszek a nyakukon és láb alatt leszek és nem tudok segíteni semmiben, de szerencsére nem így van. sok mindenre tanítanak, ha kérdésem van mindig elmagyarázzák a dolgokat, és szerencsére el is várják hogy utána elvégezzem a feladatokat, szóval én is hasznosnak érzem magam, úgyhogy nagyon jó hangulatban telnek a gyakok.

idén még csak az asszisztensi feladatokat végezhetem el, szóval nem húzhatok fogat vagy ilyesmi, csak kisebb feladatokat látok el. behívom a betegeket, az adataikat beírhatom a számítógépes rendszerbe. a kezelés közben a dokinak segédkezem, adogatom neki az eszközöket, sőőőt már megtanítottak kikeverni különböző tömőanyagokat, cementeket, ragasztóanyagokat, szóval van amit már egyedül is ki tudok keverni. a kezelés végén pedig minden beteg után le kell fertőtlenítenem az egész kezelőegységet, letörölgetni a véres köpetüket - hát igen, senki sem mondta hogy guszta, de valahol el kell kezdeni - végül a fogókat, szondákat, csipeszeket, tükröket meg minden eszközt egyesével elsikálok, lefertőtlenítek, kifőzök, sterilizálok meg minden ami kell. szóval elég sok feladatom van, amiket szívesen el is végzek. meg tök jó különben hogy így belelátok a dolgokba, mert például bennem mindig volt egy kis aggály emiatt, hogy vajon mennyire is tiszták azok a fogorvosi eszközök, és kinek a szájában járt előtte... de így, hogy látom milyen szigorú feltételek vannak, meg milyen speckó módszerek a takarításra, már nem aggódom annyira a tisztaság miatt :D

eddig már sok kezelést végignéztem, de a leggyakoribbak persze a húzások, tömések, gyökérkezelések és fogkőleszedések. amúgy azon tökre ledöbbentem, hogy az emberek milyen meggondolatlanul húzatják ki a fogaikat :O mi úgy tanultuk hogy a legjobb fog a saját fog, még akkor is ha tömött vagy nem tökéletes, de az emberek 60% nem is akarja megtartani, nem is gondol arra hogy betömesse vagy valami hanem csak gyorsan meg akar szabadulni tőle. a doki hiába ajánlja fel hogy betömheti X ezer forintért, amikor a húzás ingyenes, evidens hogy a legtöbb ember ezt választja.

voltak elég érdekes esetek is. 2 nagyon izgalmas volt. az egyik, amikor egy húzás után egy fiatal lány elájult. én eléggé meglepődtem, de a többiek mondták hogy ez megeshet szóval nem nagy dolog.... csak kikapták a csajszi fogát, erre ő tökre lesápadt, aztán már nem is tudott felkelni a székből. lefektették, borogatták, aztán magához tért, itattak vele cukros vizet és utána okés volt.
a másik pedig egy elég gyenge idegzetű középkorú pasi volt... egyszer csak elkezdett dörömbölni és kb ránk törte az ajtót, hogy neki ekkor meg akkor volt időpontja és már majdnem 40 perce vár és micsoda dolog ez hogy nem hívták be. aztán amikor sorra került, még a székben ülve is folytatta hogy mennyire fel van háborodva és micsoda dolog ez az egész. a doki próbálta elmagyarázni neki, hogy igen, sajnos megesik a csúszás mert percre pontosan nem számolhatja ki hogy meddig lesz bent egy beteg.... de szépen kezelték ezt a helyzetet is. mondjuk én tuti, hogy bosszút álltam volna és Katika helyében egy picivel kevesebb érzéstelenítőt adtam volna neki...szerintem simán megérdemelte volna :D bár nem túl etikus, de akkor is.

még 2 hétig tart a gyakorlat, de őszintén szólva most még nagyon örülök hogy van, mert szerintem halálra unnám magam itthon a semmittevésben, így meg van ami lefoglal.

Tisztelt Hallgató!
Tájékoztatjuk, hogy Fogorvos 2012 osztatlan kreditrendszerű magyar képzésén, 2013/14/2 féléven
a 'Biokémia II.' tárgyhoz tartozó Szigorlat eredményére Elégséges(2) lett beírva 2014.07.07. napon!

én még kettesért nem szenvedtem ennyit, vért izzadtam érte, és ilyen szörnyű vizsgaéléményem sem volt még. a végén már magzatpózban akartam sírni a sarokban hogy csak írják be az egyesem és engedjenek ki, de aztán nagy kegyesen megkaptam a kettest.
mostmár tényleg nagyon sokat tanultam erre a fosra, de még ezzel sem tudtam kompenzálni azt, hogy mennyire teljesen immunis vagyok biokémia ellen, kb olyan mintha egy birkát akarnának megtanítani írni, sosem fogom se megérteni, se megszeretni, egyszerűen csak próbáltam bemagolni, hogy valahogy túléljem.

szóóóóóval ezennel a másod évet hivatalosan is lezártnak tekintem, már csak 3 év és én lehetek az emberek legrosszabb rémálma, és tök legálisan csonkíthatom meg őket fog-ügyileg. muhahaha. jövőhét hétfőn pedig kezdődik a nyári gyak, ami szerintem tök izgalmas, főleg hogy a fogorvos akinél végzem tök rendes meg jófej szóval királyság lesz.

ezt a fejlécet pedig hamarosan elfogom távolítani vagy lecserélni vagy valami, mert a mai nap után hánynom kell ha ránézek a heterociklusos nitrogén tartalmú vegyületek képletére, már nem értem minek raktam oda.

úgy terveztem, hogy ma letudom a legutolsó vizsgámat is a biokémia szigorlatot.
a bikém szigó 3 részből áll, az első egy írásbeli beugró ahol el kell érni legalább 60%-ot. ha ez megvan, akkor bemehetsz a szóbeliztető tanárodhoz, ahol húzol egy szóbeli beugró kérdést. ezen csak pár információ van a "páciensedről", pl: eszméletlen beteget acetonos lehelettel szállítanak be, és neked hanyagul csak annyit kell rávágnod hogy véleményed szerint a betegnek diabeteses hiperglikémiás ketoacidózisa van kifejlődött ketoacidózis kómával, és hogy ennek mi a biokémiai háttere és ezt hogyan orvosolnád. mondjuk nekem mint leendő fogorvosnak nem túl sok közöm lesz ilyesmikhez, de ezek elég érdekes szerintem.
és ha ez a beugró is megvan, akkor szépen kihúzhatod a 3 szóbeli tételedet és leülhetsz kidolgozni.

én azon aggódtam egész nap és egész tegnap éjszaka hogy csak jó beugró kérdést kapjak és jó tételeket húzzak, de nem volt ilyen gondom, ugyanis már az írásbeli beugró részen kivágtak, úgyhogy nem is mehettem szóbelizni.

igazából számítottam rá hogy nem fog összejönni ez a mai ilyen kevés tanulással, mert nem hagytam rá elég időt, szóval azon lepődtem volna meg ha valahogy sikerül. de mégis rohadt ideges voltam utána. nem tudtam magamra haragudni, mert ebben a pár napban ami a bikém szigó előtt volt tényleg annyit tanultam amennyi csak tőlem telt. nem tudtam haragudni a tanárokra sem, mert teljesen jogosan buktattak meg, mivel nem tudtam az anyagot. igazából csak erre az egész hülye helyzetre, a tehetetlenségre és a sikertelenségre haragszom. annyira jó lett volna már ma letudni ezt a szart és végre befejezni. így a 2. év utolsó napjaira /heteire már tényleg szó szerint meg kell erőszakolnom az agyamat hogy leüljek egy könyv fölé, mert azt hiszem már minden utolsó utáni tartalék energiáimat is felhasználtam. el sem tudom mondani hogy mennyire elegem van már. teljesen olyan érzés mintha felkelnél kora reggel és késő estig ugyan azt a filmet kéne megnézned újra és újra és újra és újra és újra, heteken át, és akármennyire unod akkor is elindítod és ülsz előtte és újra és újra meg kell nézned, és egy idő után már kívülről fújod a szövegét, de még mindig nem érted a történetet, nem látod át a lényegét és fogalmad sincs a sztoriról, és egy idő után annyira unod hogy képtelen vagy a filmre koncentrálni csak bámulsz magad elé, a film címe pedig Biokémia. szóval teljesen a végét járom már. de hát az élet nem habos torta. mindenképp le akarom tudni idén még ezt a vizsgámat is, mert ha csak halogatnám és tolnám magam előtt jövőre ennyivel is több gond lenne a nyakamon, és utálnám a mostani önmagam amiért nem csináltam meg. szóval meg fogok csinálni mert a jövő beli énem hálás lesz érte.

most pedig megyek és holnaptól újra nekifekszek. kívülről kemény vagyok de azért belül a lelkem egy kis darabja most sírdogál, gyászolom a nemlétező nyári szünetemet, már ha nyári szünetnek lehet nevezni azt a 2 hét akármit, ami maradni fog a vizsgaidőszak és a fogászati gyakorlat után.

ha ezek után, hogy fiatal koromban ennyit szopok megállás nélkül, nem lesz belőlem sikeres és gazdag  felnőtt, rohadtul be fogok pöccenni, előre szólok, csak figyelmeztetésül mert haragom mindenkit utólér.

amikor pedig visszaadták a leckekönyvemet benne az Elégtelen (1) jegyemmel, így éreztem...

amúgy meg tökre rákattantam a gif-ek használatára mert ezekkel tudom legjobban kifejezni hogy érzek perpill. http://www.reactiongifs.com