na ma volt az a bizonyos közös szülinapi buli. tök jó volt. íme egy kép a tortámról....végülis mégis epres lett ^^ kívül és felül lekváros piskótatekerccsel borították, belül pedig eperkrém és nagy eperdarabok. isteni <3

okés. most pár perc alatt lehiggadtam teljesen ^^ és írok egy pozitívabb hangvételű bejegyzést, mivel az elmúlt napokban csak a szarról meg a rosszról írtam....

először is mesélnék nektek egy gyerekkori barátomról. ( majd később megértitek miért fontos ez )
tehát nevezzük őt R.-nek. azt tudni kell, hogy születésünktől fogva barátok vagyunk. és a szüleink is barátok. tehát olyan jó a viszonya a mi családunknak és az ő családjuknak, hogy minden héten találkozunk. vagy ők jönnek hozzánk vendégségbe, vagy mi megyünk hozzájuk. szinte minden nyárin együtt megyünk nyaralni. / most is velük voltunk görögországban / . amelett, hogy R. az egyik legrégebbi barátom, még ráadásul az osztálytársam is már......sok-sok éve. ja és a legjobbat elfelejtettem: azt, hogy itt laknak a szomszédunkban :D
tehát értitek.. a két család között nagyon jó a kapcsolat. és köztem és R. között is. hiszen gondolj bele, 18 éve, amióta élek , ismerem őt és mindennapi kapcsolatban vagyok vele, mert minden nap találkozunk vagy dumálunk. olyan szinte mintha a testvérem lenne..... és R. családját is nagyon birom ^^ például R. anyukája, mindig úgy hív engem, hogy én vagyok a 'második fia'.

és az a különleges, hogy én és R. majdnem egyszerre születtünk. 1 hét különbség van csak köztünk. és ezért, szinte mindig együtt tartjuk a szülinapunkat már pár éve....kialakult ez a szokás. :)

és pont holnap lesz a közös szülinapi bulink :D tök jó lesz, ezt már várom nagyon ^^ úgyhogy anya holnap korán kel, főz ezt-azt, megyünk a tortáinkért, aztán átmegyünk hozzájuk a szomszédba, és együtt ünnepeljük a 18 szülinapunkat.
tök jó :D

na ma is felháborodtam egy kicsit....szerintem teljesen jogosan. de azért figyeljetek: olvashattátok sok bejegyzésemben meg a chatben is, hogy eléggé elfoglalt vagyok, mert a francia felaadokat csinálom.
erről azt tudni kell, hogy az iskolai francia tanárunk teljesen ingyen és bérmentve nyelvizsga felkészítő órákat tartott suli időben . a francia csoportunkból 8-an jártunk, 8an megyünk nyelvizsgázni.
az utolsó sulis napokban adott nekünk töménytelen mennyiségű feladatot, hogy ezekkel gyakorolhatunk annyit, amennyit akarunk. azt is mondta, hogyha majd megcsináltuk a feladatokat, akkor küldjük el neki postán, hogy ő kijavítsa, megnézze a hibáinkat, visszaadja, és ezekből is tanulhatunk.
na most igaz, hogy egy kicsit elmaradtam a feladatokkal, de a tőlem telhető legtöbbet megcsináltam. lefordítottam egy csomó szöveget, írtam egy csomó levelet, és mindezt postára is adtam tegnap előtt, mint tudjátok.... még egy kicsit szégyeltem is magam amiatt, hogy ilyen későb küldtem el. gondoltam a többiek már rég eljuttatták hozzá...
ma beszéltem mind a 8 emberkével, akiket felkészített a tanárunk, hogy mi újság a feladatokkal, mennyit  csináltak meg és mikor küldték el. és képzeljétek !!

/ drámai fordulat következik, ahol én kiakadtam! csak erős idegzetűeknek!!!  /
 

senkisem küldött egyetlen rohadt feladatot sem a tanárunknak!! én ezt hatalmas pofátlanságnak tartom. gondoljunk csak bele.... a saját szabadidejét ránk áldozva, ott ült velünk nulladik órában és gyakorolt, feladatokat adott, stb....
és ezek után a többiek a kisujjukat sem mozdítják??
augusztus 24.-én van találkánk a francia tanárunkkal. elméletileg akkor adja oda a kijavított feladatokat. már izgatottan várom, a fejleményeket...

ma már nem volt annyira perfect day-em mint tegnap. ma is bebizonyosodott, hogy ez a k*rva város mennyire szánalmas.... ugyanis történt, hogy volt ma egy kisebb vihar, ami ~10 percig tartott. aztán áramszünet. okés...én megértem ezt is. áramszünet egy óráig. telefonálnánk az áramos hibabejelentő izébe, természetesen nem veszik fel. még egy óra áram nélkül, oké, elviselem. amikor a negyedik hívásra sem képesek felvenni a rohadt telefont, hogy bejelentsük a rohadt áramszünetet feladjuk a telefonálgatást. még újabb 2 óra áram nélkül. kezd esteledni, már olyan sötét van, hogy alig látok. itt már kurvára kezdte felbaszni az agyamat, hogy egy 10 perces vihar után 4 órán keresztül nem képesek visszaállítani az ilyen áramos cuccokat ebben a nyomorult városban. ez egyszerűen elszomorító és nevetséges.  már magában az a tény röhej, hogy egy ilyen koszfészek, mint salgótarján, megyeszékhely legyen. úgyhogy ma nagyon felháborodtam és kiakadtam komolyan mondom. aztán végülis méltóztattak lökni nekünk egy kis áramot, cirka 4 óra kimaradás után, egyem a husukat.
és ugye közeleg a szülinapom....jajj én mennyire nem szeretem. nyár. augusztus. forróság. szülinap . nekem ezek nagyon nem passzolnak össze sajnos ˇˇ
de oké....egyszer 18 éves az ember, gondoltam most akkor kiválasztom én a tortám és hasonlók. na ezen megint volt egy kis vitánk anyával.
következőképpen:
 

-milyen tortát kérsz?
-hmm....gyümölcsöset. legyen mondjuk málnás.
-ööö az ebben a cukrázdában nincs. válassz mást. miért nem kérsz dobosat? diósat? mogyorósat?
- nem én málnásat szeretnék. nem rendelhetnénk másik cukrázdából?
-nem innen rendelünk, innen választasz.

úgyhogy úgy döntöttem idén is magasról szarok a szülinapomra. kajástól, tortástól mindenestől....komolyan. a legtöbb ember olyan bulikat rendez a 18. szülinapján....én csak különleges tortá kértem, azt is baszhatom.
én mindnekinél jobban szeretem anyámat, sosem tudnék rá nagyon haragudni. de egy dolgot nehezen visel el: ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja...és ebből fakad a legtöbb vitánk.
szóval érzelmi hullámvölgy féleségbe kerültem és elvagyok =/

olyan jól indult a napom, hogy felmentem a fuckyeahgyakorikerdesek-re, és mit látok ?? feltették az egyik általam beküldött posztot :) úgy örültem neki. nézzétek meg ti is itt ! csak nézegettem a kérdéseket a gyakorikerdesek.-en, és megakadt a szemem egy eléggé vicces válaszon xD úgyhogy el is küldtem gyorsan ide, és ki is tették :)ezzel meg is volt a mai napi örömöm.

aztán lementünk nagyszüleimhez, ott pedig egész nap fényképeket nézegettünk, beszélgettünk meg nosztaligáztunk. ezt annyira imádom ^^ imádom ,amikor a kezembe kerül egy számomra kedves fénykép. vagyok amikor mamámnak eszébe jut egy történet egy fényképeről.  és ez a mai nap így telt.  ott volt anya, meg nagymamám egyik testvére is. és csak meséltek-meséltek-meséltek..tökéletes volt. aztán hazajöttem, befejeztem a francia feladatokat. végre egy újabb teher lement a vállamról. holnap megyek a postára és elküldöm a tanáromnak, hogy kijavítsa.
most megyek, és csinálok magamnak egy nagy pohár hideg kakaót.  ezek hozzá csokis kekszet, remélem így már tényleg annít hízok, hogy az őszi ruháim nem jönnek rám...sajnos ez egy ilyen nyár. :S annyit eszek mint egy disznó :D egyik nap, amikor kicsit hidegebb volt, én meg mentem a városba, fel akartam venni a farmeromat. de nem jött fel O_o szörnyű. na mind1...igazából sosem érdekelt igazán a súlyom xD
de ez a nap nagyon jó volt. fényképekkel és beszélgetéssel.
szép az élet.