okés. most pár perc alatt lehiggadtam teljesen ^^ és írok egy pozitívabb hangvételű bejegyzést, mivel az elmúlt napokban csak a szarról meg a rosszról írtam....

először is mesélnék nektek egy gyerekkori barátomról. ( majd később megértitek miért fontos ez )
tehát nevezzük őt R.-nek. azt tudni kell, hogy születésünktől fogva barátok vagyunk. és a szüleink is barátok. tehát olyan jó a viszonya a mi családunknak és az ő családjuknak, hogy minden héten találkozunk. vagy ők jönnek hozzánk vendégségbe, vagy mi megyünk hozzájuk. szinte minden nyárin együtt megyünk nyaralni. / most is velük voltunk görögországban / . amelett, hogy R. az egyik legrégebbi barátom, még ráadásul az osztálytársam is már......sok-sok éve. ja és a legjobbat elfelejtettem: azt, hogy itt laknak a szomszédunkban :D
tehát értitek.. a két család között nagyon jó a kapcsolat. és köztem és R. között is. hiszen gondolj bele, 18 éve, amióta élek , ismerem őt és mindennapi kapcsolatban vagyok vele, mert minden nap találkozunk vagy dumálunk. olyan szinte mintha a testvérem lenne..... és R. családját is nagyon birom ^^ például R. anyukája, mindig úgy hív engem, hogy én vagyok a 'második fia'.

és az a különleges, hogy én és R. majdnem egyszerre születtünk. 1 hét különbség van csak köztünk. és ezért, szinte mindig együtt tartjuk a szülinapunkat már pár éve....kialakult ez a szokás. :)

és pont holnap lesz a közös szülinapi bulink :D tök jó lesz, ezt már várom nagyon ^^ úgyhogy anya holnap korán kel, főz ezt-azt, megyünk a tortáinkért, aztán átmegyünk hozzájuk a szomszédba, és együtt ünnepeljük a 18 szülinapunkat.
tök jó :D