nos hát én is 3 éves koromban kezdtem az ovit, mint szinte mindenki. egy évvel tovább jártam óvodába, mint kellett volna, ergo évvesztes vagyok. az általános iskola első 5 osztályát a helyi suliban kezdtem, ami itt van nem messze tőlünk. de ez sajnos valamiért bezárt, emikor én 5.-es voltam, így a 6. osztályt már egy új, városi iskolában kezdhettem. ez az új suli borzalmas volt, és most sem szívesen emlékszek vissza az ott töltött időkre, mert komolyan szörnyű....nem is akartam ott maradni, ezért még 6. osztályban felvételiztem a város egyetlen hatosztályos gimnáziumába, ahova szerencsére fel is vettek. így a 7.osztályt már egy teljesen új környezetben, egy új közösségben, egy gimnázoumban kezdhettem. a mai napig ebbe a suliba járok, itt koptatom az iskolapadot. és őszintén szólva kimondottan szeretem ezt a sulit. most leszek 12.-es, így nemsokára elballagok... de ennek igazán nem örülök. tudom , a legtöbb ember örül annak, ha a háta mögött hagyhatja az iskolát, de nekem nehéz lesz az elválás az osztályomtól és a barátaimtól. nagyon-nagyon kötődő típus vagyok. már 5 éve egy osztály vagyunk, egy kis közösséget képezünk, és hogyha belegondolok, hogy ez egy év múlva felbomlik, mindenki szétszéled...összeszorul a szivem :( hiszem mégis 6 évet együtt töltünk. 6 év rengeteg idő, és én az elmúlt évek alatt nagyon megszerettem ezeket az embereket. nagyon örülök, hogy ebbe az osztályba járhatok. de nem is beszélek tovább erről mert csak elszomorodom.
és hogy mi lesz ha elballagtam? hát sajnos azt még én sem tudom.... mint tudjáok minden az érettségitől függ majd. persze már vannak konkrét elképzeléseim. a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karára (DE-ÁOK) szeretnék járni. a biológiával elég könnyen elboldogulok, mert az a kedvenc tantárgyam....viszont ha tényleg ide szeretnék jelentkezni (márpedig 100%, hogy ide fogok) ide a kémia is kötelező érettségi tantárgy. és hááát az nem az erősségem. : / de hát ez van. nagyon sokat tanulok, hogy mindenképp elérjem a céljaimat. és érzem, hogy ez sikerülni fog, mert sikerülni kell....*örök optimizmus*

2010.07.11