el�sz�r nagyon sz�ven �t�tt ez a 67%. tavaly suliba j�rtam, francia nyelvvizsg�ra k�sz�ltem, t�ncpr�b�ra j�rtam, mind emellett volt k�z�ss�gi �letem, �s meg�rta 69%-ra. most itthon voltam, csak tanultam, semmi m�sra nem kellett koncentr�lnom, s�t, m�g k�l�n bioszra is j�rtam, �s m�g �gy is rontottam. ez egyszer�en nem f�rt a fejembe. �s m�g most sem �rtettem meg... �gy l�tszik, hogy az a rengeteg magol�s, tanul�s, pestre j�rogat�s teljesen f�l�sleges volt ? nem. �n �rzem, hogy nem ! ez egyszer�en nem az �n biol�gia tud�som. �n �gy �rzem sokkal t�bbet tudok ett�l bioszb�l, �pp ez�rt nem �rtem, hogy mi�rt csak ennyi lett.
most annyit tudok csak csin�lni, hogy m�jussal �jra�rom, addig is pedig megoldok t�m�nytelen mennyis�g� feladatot. tanulni m�r nem nagyon tudok, mert mostanra t�nyleg mindent megtanultam, amit a k�vetelm�nyrendszerben k�rtek. csak gyakorolni tudok, hogy abban fejl�djek egy kicsit, �s v�gre alkalmazni is tudjam azt, amit megtanultam. ha ez sem lesz el�g, akkor m�r nem tudom... nem vagyok orvosnak val�.
amikor ilyen leamortiz�lt hangulatban vagyok, mindig el�ntik a gondolatok a fejem. most az jutott eszembe, hogy mi lesz akkor ha soha nem vesznek fel az orvosira? elmegyek �lelmiszerm�rn�knek, elv�gzem p�r �v alatt, tal�n m�g egy j� �ll�som is lesz. viszont sohasem csin�lhatom azt, amit igaz�n nagyon szerettem volna. �s ha nem csin�lhatom azt, akkor sosem leszek igaz�n boldog. mert ha az ember nem azt csin�lja amit szeret, nem leli �r�m�t benne, akkor nem is tud teljesen boldog lenni. �s �gy nincs is igaz�n sok �rtelme az �letnek. ergo orvosnak kell lennem, vagy �gy, vagy �gy.

most szerencs�re nem tartott sok�ig ez a h�lye letargikus hangulat. annyi kedves ember vesz k�r�l, �s olyan sokat k�sz�nhetek nekik. a csal�dom, a bar�taim, a sok kedves ismer�s-idegen a f�rumon, vagy �pp itt az oldalamon. rengeteg er�t ad nekem a rossz pillanatokban az, amit t�l�k hallok-kapok, �s �pp ez�rt nagyon h�l�s vagyok nekik. ilyen k�zegben az ember egyszer�en nem lehet ki�br�ndult vagy rosszkedv�.
na j�... az�rt egy kis szenved�st & �nsajn�latot megengedtem magamnak. r�m ez t�k j�l hat. csak szenvedek, haldoklom, ut�lom magam egy kicsit, azt�n veszek egy nagy leveg�t, �s olyan �jult er�vel indulok neki mindennek, hogy csak na. most �pp a nagy leveg�v�tel k�zep�n tartok, azt hiszem :)

mellesleg pont ma van Marie Curie sz�let�snapj�nak �vfordul�ja. az egyik kedvenc id�zetem t�le sz�rmazik.

ismer�s? :) pont ma... pont itt... pont ez... pont Marie Curie. ez nem lehet v�letlen :)