amikor visszaolvastam az előző bejegyzésem, rájöttem 2 dologra. elsőnek arra, hogy ez a annyira szuper, hogy akár én is írhattam volna neki.
sajnos nem én írtam, mert egyáltalán nem vagyok zenei vénával megáldva, de akkor is. értitek. minden szava teljesen idevág.
" Nagyon hiányzik az, amikor átölelsz,
de olyan kib*szott sok a többszáz kilométer..."
a másik dolog amire rájöttem, hogy mennyire romantikus alkat vagyok. komolyan...visszaolvasva az előző bejegyzésem.....ahhw. ettől jobban és tisztábban nem tudtam volna leírni az érzéseimet. még most is látom, ahogy ott áll a folyóparton, és engem vár, és hiába , hogy nem mondta ki, de ő is izgult, mert láttam rajta !! :D kis sunyi <3
na mind1, nem is emésztem ezen tovább magam. úgy látszik ő már örökre csak amolyan plátói szerelem marad nekem <3
" I hated every minute of training, but I said, 'Don't quit. Suffer now and live the rest of your life as a champion.' "
“Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani.”