írni van kedvem * sajnos vége az érettségi szünetnek és megint élvezhetem az iskolát... pedig úgy szeretem az érettségi szünetet. a teljes semmittevést és tunyulást jelenti. és ez volt életem utolsó érettségi szünete amit úgy istenigazából kiélvezhettem. jövőre már énis ott fogok szívni az iskolapadba mint a torkosborz. de ezen ráérek még később is rágódni...
tehát ahogy említettem a szünet nagyon jól telt. voltam egerben vásárolni. és közben élvezhettem kiscsaládom társaságát is végre. <3 aztán kétszer szülinapoztunk is. egyszer keresztanyámnak. tök jó volt. másszor egy távolabbi rokonnak. ez szintén jól siekrült. csak kicsit sok volt a nép. majdnem 40-en voltak és szinte senkit sem ismertem. de végül szereztem magamnak egy kis hiperaktív barátot. én nem vagyok az a fajta barátkozós ember. kedves vagyok mindnekivel, de nem vagyok túl nyitott az új kapcsolatok felé. én jól elvagyok magamnak. most is így történt ezen a bizonyos szülinapi bulin, amíg kis hiperaktív barátunk le nem szólított engem. szeretem az olyan embereket akik kezdeményeznek, legalább nem nekem kell. tehát egész nap engem szórakozatott mert kicsit túlpörgött szegény. de nembaj, a lényeg hogy végül is szuperül éreztem magam.
rengeteget kellett volna tanulnom a szünetbe, de én hülye megint semmitsem csináltam. így minden megmaradt későbbre.... remek.
i'm back * egy ilyen esős, unalmas este kell ahoz, hogy az ember folytassa a blog írást.így vagyok ezzel én is. a sok szabadidőmben és a nagy unalmamban épp a neten böngésztem, amikor eszembe jutott az é réééges-régi oldalam. egyből feljöttem és előtörtek bennem a régi érzések. eszembe jutott, hogy egész jó dolog ez a blogolás...hát miért ne folytathatnám? semmi akadálya. épp ezért folytatom. PONT MOST !
|