no de beníííí* most kicsit szégyellem magam. ugyanis: szereztem 30 oldalas biológia-érettségi követelményt rendszert. úgy terveztem, hogy majd két nap alatt (15-15 oldal) szépen végigveszem az egészet. na most ott tartok, hogy harmadik napja azzal küzdök, de még holnapra is maradt belőle jócskán. tehát 2 napos csúszásban vagyok !!! ez nem jó! nehogy már az idő keresztül húzza a számításaimat! pedig én olyan szépen elterveztem és beosztottam mindent, erre tessék, nem úgy lesz. na jó.... nem érdekel. egy a lényeg: hogy szerdára végezzek vele. addigra meg biztos, hogy kész leszek. ^^
meg holnapra és keddre is van igazolásom, kedden nem is megyek suliba, de holnap beszaladok. nem is akár mikor....0. órába, 7.15-re. jelentkeztem francia oktv-re, és a tanárunk holnap 0.-ban tart nekünk felkészítőt, arról pedig nem akarok hiányozni. úgyhogy arra bemegyek. de 8.00-kor már jövök is haza :D remek ez az iskola.
mivel most jutott eszembe, hogy holnap oktv felkészítő is lesz, belenéztem a francia könyvembe, hogy nincs-e valami házi. és egészen véletlenül van. nem is kevés. rengeteg. egy csomó nyelvtani gyakorlat, meg szövegértés meg ilyenek...és még 2 fogalmazást is kéne írni: Décrivez en 120-150 mots la femme de votre vie. Hát igazság szerint, ha őszinte akarnék lenni, erről a témáról órákig is tudnék beszélni :P De mivel az osztálytársaim előtt ebben a témában nem akarok őszinte lenni, ezért nem is fogok. Inkább olyat írok majd, ami nem nekem tetszik, hanem a tanárnak: bővelkedik gérondifban és subjonctifban.
még még még több ilyet* de jó volt a tegnapi nap. ahh..... egész éjszaka vele beszélgettem. azt imádom benne, hogy vele a semmiről is órákig tudok beszélgetni. lefekszünk az ágyra, bebújunk a takaró alá, és csak hallgatom. hallgatom, és elveszem a hangjában, a nevetésében... néha úgy teszek mintha figyelnék is. de csak bámulom őt, mert nem bírok betelni vele. aztán mire észbekapok már hajnali 1 óra, de még bármeddig képes lennék őt bámulni és hallgatni. csodálatos volt. egyetlen bökkenő van ebben az egészben: hogy majdnem 200 km messze van tőlem, és csak a laptopomon keresztül lehettem vele. egyenlőre csak ennyi jutott nekem... de lesz ez még így se majd meglátjátok ;)
ez mennyire kiábrándító és mégsem* nagyon sokszor csodálkozom...nem is ez a jó szó. nagyon sokszor csalódom az emberekben. van, amikor teljesen pozitív, és van, amikor negatív irányba. a napokban mindkettőben volt részem.
sosem értettem miért jó az valakinek, ha a másikat akadályozza és hátráltatja a céljai elérésében. hová tűnt egyes emberekből a jóindulat, a segítőkészség és a megértés? attól neki egy fikarcnyival sem lesz jobb, ha a másikat támadja. szerintem. de javítsatok ki ha tévednék...
ezzel ellentétben vannak olyan emberek is, akiket nem ismerek, még csak a nevüket sem tudom. épp csak pár e-mailt váltottunk egymás közt. mégis annyit segítenek, és annyi mindenben támogatnak, hogy egy köszönöm nem elég.
na most magyarázza el nekem valaki, hogy van ez? csak én gondolom úgy, hogy ez a két véglet létezik??? ha olyan lennék, mint amit az első pontban leírtam, kérlek szépen lőjjetek le. köszi.
ééééés....*dobpergés*.....már csak 5, azaz ÖT nap !!!
mi van ma velem* észrevettétek? ma már ez a 3. bejegyzésem :D bár az előző az csak kis szösszenet volt...de akkor is bejegyzés. szóval a mai 3.
azért írok most, mert holnap kicsit sűrű napom lesz, így lehet, hogy nem lesz időm írni. de majd meglátjuk :)
holnap végre úgy tervezem, hogy sokáig alszok. ha felkelek elszaladok a postára, mert anya szépen megkért, hogy vegyek át valami csomagot. és hát miért ne tenném meg ? :) úgyhogy először posta. aztán nagymamámhoz megyek, mert holnap főz nekem isteni bolognai spagettit <3 <3 <3 ebéd után megyek bioszra. még egyszer, utoljára egy húúúú de nagy maratoni órát csapunk. aztán megyek vásárolni anyával. 5kor pedig indulok táncra. az eltart valahogy estig.
hát ez lesz a holnapom így nagy vonalakban. és akkor lennék igazán elégedett magammal, ha itthon még tanulni is tudnék egy kicsit. na de mikor...?
apró kellemetlenség*
ma tanulás közben hangulatot akartam csinálni. csokis gyertyát gyújtottam. neméreztem az illatát. közelebb hajoltam. még mindig semmit sem érzek. még közelebb hajolok. na ez már sajnos túl közel volt. leégett a szőr az orromból. a picsába.
de ennek ellenére is úúúúgy örülök. jó a kedvem, önbizalmam az egekben, vidám vagyok éljen. remélem ez így is marad még egy darabig!!! :D
|