amikor kicsi voltam, mesterszak�cs akartam lenni. ennek az volt az egyetlen oka, hogy im�dtam enni. �s ha mesterszak�cs lettem volna, biztos, hogy folyton csak spagettit, paradicsomlevest, sajtos-csirk�t, meg a t�bbi legkedvencebb kaj�mat f�ztem volna eg�sz �letemben. akkoriban, ha nagymam�n�l voltam, mindig fogtam egy nagy m�anyag t�lat, �s abba beledob�ltam mindent, amit csak a konyh�ban tal�ltam. ez volt az els� l�p�s a mesterszak�ccs�-v�l�s r�g�s �tj�n. a sors fintora, hogy a mai napig m�g egy tisztess�ges r�ntott�t sem tanultam meg elk�sz�teni, mert vagy nyers marad, vagy oda�getem. a mirelit lasagne, a szendvics �s a zacsk�s leves m�r a f�z�tudom�nyom fels� hat�r�t s�rolja.
k�s�bb, amikor elkezdtem a sulit, az egyre t�bb k�teless�ggel �s k�t�tts�ggel j�rt. �n pedig gy�l�ltem az eg�szet. ez�rt eld�nt�ttem, hogy �n is nyugd�jas leszek, mint a nagysz�leim. �k mindig itthon vannak, nem kell nekik iskol�ba vagy munk�ba j�rni. ez fantasztikus... �n is ezt akarom. de k�s�bb err�l is letettem.
a k�vetkez� korszak az �letemben, amikor folyton az Elveszett erekly�k fosztogat�i c. sorozatot b�multam, �s akkoriban l�ttam A m�mia �tka c. filmet is. akkor d�nt�ttem el, hogy nekem r�g�sznek kell lennem, mert elk�peszt� kalandokban van r�sz�k. majd amikor a sz�leim r�vil�g�tottak arra, hogy a r�g�szet nem eg�szen az, ami a filmekben van - sokkal ink�bb egy r�gi maradv�ny s�pr�get�se egy kis ecsettel - akkor elbizonytalanodtam. na �s amikor azt megtudtam, hogyha r�g�sznek akarok menni, akkor t�rt�nelmet kell tanulnom - amit m�r akkor is ut�ltam - akkor tudtam, hogy ez sem az �n szakm�m.
ahogy id�sebb lettem, egyre re�lisabb szakm�kban kezdtem el gondolkodni. ekkor j�tt az elhat�roz�s, hogy �n bizony �gyv�d leszek, mert az t�k klassz �ll�s lehet. k�s�bb itt is k�pbe j�tt a t�rt�nelem, sz�val err�l is el�g hamar letettem.
volt egy hosszabb korszak eddigi r�vidke �letemben, amikor csak c�ltalanul voltam a nagy vil�gban, �s semmilyen konkr�t elk�pzel�sem nem volt a j�v�mmel kapcsolatban. igaz�b�l semmi sem �rdekelt, semmit sem akartam.
komolyra fordultak a dolgok, amikor 10. �v v�g�n fakult�ci�t kellett v�lasztani, ezzel eld�nt�d, hogy akkor majd mib�l is akarsz �retts�gizni, �s merre m�sz tov�bb. itt fordult meg el�sz�r a fejemben, hogy " azta kutya, de j� is lenne orvosnak lenni..." a biol�gi�t amugy is nagyon im�dtam, �s a k�mi�t is kedveltem. de abb�l sajnos csak egy n�gyeske voltam, sz�val �gy nem mertem a faktot sem felvenni, �s akkor ennyivel el is �szott az orvosi. v�g�l az eg�sz csal�d nyom�s�ra - mert csak azt hallottam, hogy az mennyire klassz, �s j�, �s �rdekes, �s j�l fizet, �s felkapott, �s keresett, �s bla-bla... - �gy d�nt�tt�nk, hogy biom�rn�k leszek, �s felvettem a biol�gia & matek faktot.
a 11. �vem �pp ez�rt nem volt t�l r�zs�s. gy�l�ltem a matekot, v�gig 2-es, 3-as voltam bel�le, sz�val szenved�s volt. m�g nem egy f�raszt�, dupla-matekos nap ut�n z�ty�gtem haza a buszon, �s akkor elgondolkodtam a helyzetemr�l. m�gis mi a francot m�velek?? hiszen engem nem �rdekel ez az eg�sz... �s nem is akarom ezt csin�lni. akkor mi�rt is szenvedek itt ? �s akkor �reztem el�sz�r igaz�n, hogy mit is akarok. �s a k�vetkez� hetekben leadtam a matekot, �s elkezdtem k�mi�ra j�rni, �s megcsin�ltam az emelt bioszt, majd a k�mi�t, �s jelentkeztem az orvosira, �s most itt vagyok. �s meg�ll�thatatlanul t�r�k el�re !!! muhahahaaa.